Crowfoot Branch, Calgary Public Library

A kanadai városi könyvtár volt az első amit a Calgary-ben kidolgozott fenntartható fejlődéssel kapcsolatos irányzatok alapján építettek. Minden pontjából érezhető a magas kvalitású zöld könyvtári építészet. A hőmérséklet az épületben automatán kezelt, a víznyomást csökkentették, hogy ezzel is spóroljanak. Hatalmas üvegfelületeket alakítottak ki, hogy az áramfelhasználást csökkentsék, valamint rásegítsenek a fűtőberendezésekre. Ezeket a nagy üvegfelületeket UV fóliával is ellátták, hogy megóvják a könyvtár állományát a napkártól. A vízrendszer nem nyújt folyamatos forróvizet, automata berendezés érzékeli amikor meleg vizet akarnak használni, és csak ekkor fűti fel azt, tovább spórolva az energián.  A LEED rendszertől NC v2 minősítést kapott.

Eden Prairie Library

Az első olyan zöld könyvtár az egyesült államokban, amely gáz felhasználásával készít elektromos áramot. Több, mint 5 kilowatt áramot termel, ami egy átlagos családi házhoz is elég, ez becslések szerint a könyvtárnak évi 82 ezer dollárt spórol meg évente. Számos berendezést egy bontásra ítélt korábbi épületből használtak fel. A legtöbb felhasznált anyag újrafelhasználható. Központi rendszer irányítja a fényeket és a hőmérsékletet, hogy a lehető legeffektívebb legyen a könyvtár működése és energiafelhasználása. Helyi, őshonos növényeket használtak fel a könyvtár körül, valamint automata öntözőrendszert alakítottak ki hozzájuk.

Sajnos korántsem olyan rózsás a helyzet a hazai zöld könyvtárügyben, mint például az Egyesült Államokban. A zöld könyvtár keresőkérdést a google-be beírva főként a Kulturális Innovációs Alapítvány Könyvtárát hozza ki eredményül. Azonban a KIA nem a klasszikus értelemben vett zöld könyvtár. Kialakításában nem, csak állományában nevezhető zöldnek, mivel környezetismerettel, környezetvédelemmel és mezőgazdasággal foglalkozó dokumentumok alkotják a gyűjteményét. Hasonló példa lenne az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ is, ahol a fenti témakörök mellett kertészeti, élelmiszeripari, vízügyi és vidékfejlesztési témakörökben találunk dokumentumokat.

Hazai példaként hozható könyvtár a 13. kerületi Radnóti Miklós Művelődési Központ (RaM), ahol megvalósulni látszik a külföldön tapasztalt fenntartható építkezés minden eleme. Nem véletlen tehát, hogy ebben a témakörben minden tartalomszolgáltató ezt az épületet hozza példának, mivel nehezen találnánk másikat. A helyi önkormányzat fizette a 3.5 milliárdos beruházást, a helyi érdekű klubbok és a MagyaRock Hírességek Csarnoka mellett ad otthont a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik tagkönyvtárának. A BREEAM alapján épült intézményt hatalmas üvegfelületek borítják, tetőzetének egy részét növények borítják, amiket automatikus öntözőrendszer lát el a leghatékonyabb vízfelhasználás céljából. Vízelvezető funkciója mellett remek szigetelést is nyújt az épületnek. A fűtést távhő valamint VRV rendszer biztosítja amiket számítógépes rendszer irányít a szellőztető rendszerrel együtt, biztosítva a lehető legoptimálisabb energiahasználatot.

Sajnos látható, hogy hazai példákat nehezen lehet hozni a témakörben. A főként államilag fenntartott valamint önfinanszírozású könyvtárak nehezen engedhetnék meg magukban az új épületek kialakítását. Az IFLA már a '90-es évektől jelzi útmutatóiban, hogy világszintű probléma a finanszírozás hiánya könyvtárügyben, ez Magyarországon halmozottan igaz. Az állami intézményekben a mindennapos működéshez szükséges támogatás sem áll mindig rendelkezésre, és kétség kívül lehetetlen lenne az ilyen könyvtárakban jövőről és fenntarthatóságról beszélni, amikor az állományuk bővítésére vagy felújítására sem tudnak pénzt fordítani.

Budlong Woods Branch Library

Első példaként a Chicagóban található nyilvános könyvtárat mutatnám be. Az épületet 2003-ban építették a BREEAM szabvány alapján, majd LEED minősítést is szerzett. Az épület "különlegessége", hogy a tetőn egy 17 kW-os napelem rendszer található, ami fedezi a könyvtár szükségleteit, valamint rendszeresen tölt vissza a rendszerbe a könyvtár zárva tartása alatt. Az épület nagy részét üvegfelületek borítják amiket UV fóliákkal láttak el, megóvva az intézményben tárolt dokumentumokat a károsodástól.

A belső tér hűvösen tartása érdekében a tető egy részét fényvisszaverő anyaggal borították, valamint a parkolót aszfalt helyett betonnal borították, ezzel is hozzájárulva az épület hőháztartásának olcsóbb fenntartásához. Az épület készítésekor főként újrahasznosított, valamint a jövőben is újrahasznosítható anyagokat használtak (pl. gipszkarton, acélszerkezet). A helyi szabályozás (Chicago Energy Code) által előírtnál 18%-al hatékonyabb hűtő-fűtő berendezést használnak. Kialakításában fő szempont volt a fenntarthatóság, ezért a mosdókban a csapoknál elhasznált vizet a rendszer újra felhasználja a WC-k öblítésekor. 

Charlotte Mecklenbury Library and Children's Library of Charlottee

Az ImaginOn projekt keretében a gyerekkönyvtárat elbontották, hogy egy új, korszerű épületben nyithassa meg újra kapuit. Már az építkezés közben nagy hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra, a bontásból származó anyagok 100%-át újrahasznosította az építést végrehajtó vállalkozó, valamint az építésnél keletkező "szemét" 82%-át szintén.

Az épület ezüst LEED minősítést szerzett, köszönhetően a sok üvegfelületnek és az ismét újrahasznosítható építőanyagoknak. A leglényegesebb dolgok azonban a könyvtár működésében és szolgáltatásaiban találhatók. A könyvtár célja, hogy a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet megismertesse a jövő nemzedékeivel, így gyerekkönyvtár lévén, rendszeresen programokat szervez, ahol a gyerekek játékok közben tanulhatnak a környezetünk megóvásának fontosságáról. Rengeteg dokumentumot tárul környezetvédelmi témakörben, de találhatunk benne multimédiás helyiséget, valamint külön tinédzsereknek kialakított részlegeket a gyermekkönyvtári terek mellett.

A fenntartható fejlődés a szociális és környezeti problémákkal megoldásával foglalkozó fejlődési folyamat amely ˇkielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”. Ezt tartalmazza az ENSZ által kiadott 1987-es „Közös jövőnk” jelentés, amit az 1983-ban megalapított Környezet és Fejlődés Világbizottsága adott ki. A fenntartható fejlődést, mint fogalmat, Lester R. Brown 1980-as évek elején írt munkáiból eredeztetjük. Brown munkájában társadalmi és természeti erőforrások és azok hatásait vizsgálta oly módon, hogy a lehető legkisebb környezeti károsodással járjon a gazdasági és szociális igények kielégítése.

Az 1981-ben kiadott Building a Sustainable Society könyvének köszönhetően vált ismertté a téma a világ számos pontján, és ennek hatására alapította az ENSZ a témával foglalkozó világbizottságot is. A fenntartható fejlődés nem csak, a környezetvédelemre összpontosít, egyfajta egyensúlyt kíván meghatározni a környezetvédelem a gazdasági fejlődés és a társadalmi fejlődés hármasában. Mai használt fő szempontja, hogy lehetővé tegye a megfelelő gazdasági fejlődést a lehető legkisebb környezeti károsítás mellett, figyelembe véve a jövők generációinak igényeit és életminőségének biztosítását.

Az internet elterjedése nagyban hozzájárult a témakör világszintű ismeretéhez. Kezdetben főként, mint tudományos kutatással foglalkoztak a témakörrel, így korlátozottan volt elérhető, főként szakfolyóiratok és könyvek formájában, hazánkban főként a ’90-es évektől találhatunk a témában megjelent műveket.

Manapság egyre több tanulmány és kutatás olvasható, amiben a tudományos élet szakemberei felhívják figyelmünket az ember okozta környezet-károsításra.Évről-évre vészjóslóbb eredményeket közölnek a károsodás mértékéről.

Blogom célja elsősorban, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatos építkezésre és annak fontosságára a 21. században. Kezdetben tisztázom a fogalmakat és alapismereteket, majd olyan intézmények (főként könyvtárak) bemutatása következik, amelyeket valamilyen szempont alapján zöld intézménynek nevezünk. Szeretném, ha mindenki aki a téma után érdeklődik találna hasznos és új információkat a blogon. Célom, hogy megismertessem az embereket a zöld könyvtárakkal, a fenntartható fejlődéssel valamint a környezettudatos életmóddal és építkezéssel.